Telepítés előtt álló érdeklődők részéről vagy éppen internetes közösségi oldalakon gyakran felteszik a kérdést: Mennyit fogyaszt egy klímaberendezés? Nyilván a legtöbb esetben a kérdés inkább a fűtéssel kapcsolatban érkezik, hiszen nagyon sokan szeretnének manapság klímát, akár azért, hogy rásegítsenek a meglévő fűtőberendezésükre, akár főfűtésként gondolkodnak el a klímán.

Aztán sorra érkeznek a különböző válaszok, amelyek természetesen lehetnek a „meglepően olcsó”-tól, a „árammal fűteni sokba kerül” között bármilyenek, sőt még a gyártók is megadnak az energiacímkéken egyfajta fogyasztási adatot az SCOP érték mellé. Ezek alapján próbál az érdeklődő valamiféle számára elfogadható válaszhoz jutni, hogy segítse a döntését, de sajnos azt kell mondanunk, aligha fogja tudni jó eredménnyel megsaccolni a saját majdani fogyasztását.

De miért van ez így?

A probléma gyökere, hogy a kérdés is rosszul van feltéve. Gondoljuk végig. Mennyit fogyaszt egy adott gépkocsigyártó, meghatározott modellje, egy bizonyos személy alatt? Legyen, mondjuk 6 liter? Ez a fogyasztási adat nem releváns és nem mond semmit. Milyen körülmények között? Milyen útvonalon? Hány személlyel, vagy milyen terhelés mellett? Milyen vezetési stílus mellett? Milyen karbantartottság mellett? Lehet, hogy ezekre a kérdésekre vonatkozó válaszok után kiderül majd, hogy az érdeklődő alatt ugyanaz a gépkocsi 5 és 8 liter között fog fogyasztani 100 kilométeren? Persze simán előfordulhat.

Nos, pontosan ennyire, nem releváns a klímák esetében, hogy másnak mennyit fogyaszt a klímája. Más épület jellegzetességek, más hőérzetek, más hőmérséklet beállítások, egy rossz és átgondolatlan készülékválasztás, hibás telepítés és szinte biztosan elmondhatjuk, hogy a fogyasztási adatokban hatalmas szórás lesz.

A kérdés nem az, hogy másnak mennyit fogyaszt a klímája fűtésben, hanem hogy mennyit fog fogyasztani az érdeklődő klímája? Ki lehet kalkulálni ezt legalább jó megközelítésben? A válasz szerencsére igen.

Az első lehetőség, hogy kimegy felmérni a szakember. Megkérdezi hová szeretnénk a gépet, mennyi a négyzetméter és már rutinból mondja is, hogy milyen teljesítményű gép kell. Pl 30 m2 és már jön is a 3,5 kW teljesítményű gép. Kipipálva. Aztán vagy jó lesz, vagy nem. Ilyenkor szokott az lenni, hogy télen nem tud rendesen visszaszabályozni a klíma, mert elég lett volna a 2,5 kW teljesítmény is a kiváló szigetelések miatt, vagy ami rosszabb. hogy nagyobb teljesítmény kellett volna és a klíma teljes gőzzel dolgozik, de nem tud rendesen fűteni. Egyik eset sem olcsó mulatság a végén.

Az másik lehetőség az internetes kalkulátorok. Ezek a kis számolóprogramok a beléjük rögzített „ökölszabályokból” dolgoznak, mint például a jól szigetelt ház 30 w/m3 a régi rossz ház 80 w/m3 és a két érték között számolgat. Hát azt kell mondanunk, hogy nagyon mellé tudnak lőni. Mellettük szóljon, hogy inkább felfelé tévednek. Emiatt ha ezt a számítást használjuk, melegnek meleg lesz az épületben, viszont nem túl pénztárcabarát a túlméretezett klímaberendezés ára és fogyasztása, holott a cél az olcsóbban megvalósítható fűtés lenne.

A következő hogy vannak standardok, amikből lehet számításokat végezni és kikalkulálható egy leendő épület hőszükséglete, valamint egy már meglévő épület hőigénye.  Persze ezekhez jó pár adat szükséges. Ilyen adatok a külső és belső tervezési hőmérséklet, a lehűlő felületek hőátbocsájtási tényezői, a fűtött terület méretei…stb. melyekből kiszámítható a transzmissziós hőveszteség és a filtrációs hőveszteség vagyis a teljes hőigény. Ez a módszer ha minden adat ismert, ad pontos számítást amely az adott épületre vonatkozik.

Az is egy lehetőség, hogy a már meglévő fogyasztási adatok alapján (pl. téli időszakban mennyi volt a gázfogyasztása az ingatlannak) visszafejthető a hőszükséglet és ez alapján már lehet számolgatni, meglehetősen jó találati aránnyal. Ezt egyébként meg is kell tenni, ha nem akarunk az ingatlanunkba egy alulméretezett berendezést, ami aztán fűtési idényben egyfolytában maximumon dübörögve próbálja hozni az elvért teljesítmény, hangos lesz, rövid élettartamú és az elvártnál sokkal rosszabb fogyasztás hoz magával.

Ezek után nézzünk egy valós példát, amely az utolsó tehát az eddigi fogyasztási adatokon alapult és támpontot nyújthat bárki számára, hogy kiszámíthassa a saját fogyasztását, mégpedig igen jó pontossággal.

Az alany egy 92 m2 hasznos alapterületű családi ház, melynek a fűtését 4 db gázkonvektor szolgálta ki, valamint a fürdőszobában egy elektromos fűtőpanel üzemelt.  Kiszámításra került a gázfogyasztás, melyet a számlákon több évre visszakövettünk és ez alapján a téli fűtési szezonra átlagosan 2530 m3 gáz került felhasználásra évi 180 napos fűtési szezonra.

Nézzük, hogyan nézne ki ez a mai árakon számolva.

A jelenlegi helyzet az, hogy havonta 144 m3 gázfogyasztás (évi 1728 m3) tartozik a rezsicsökkentett kategóriába, aminek az ára 102 Ft/m3. Ezen mennyiség felett a gáz ára 747 Ft/m3.

Ennél a családi háznál tehát a 1728 m3 lenne a rezsicsökkentett kategória és 802 m3 pedig a piaci ár.

1728 x 102 = 176256 Ft

802 x 747 = 599094 Ft

Vagyis a fűtési költség gázkonvektorokkal 775350 Ft lenne a szezonban.

Nyilvánvalóan ezek a számok már arra késztették a tulajdonost, hogy más fűtési alternatíva után nézzen.

A gázfűtés korszerűsítése, gyakorlatilag a teljes rendszer cseréjével igényelte volna, új hőleadókkal és új korszerű kondenzációs kazánnal. Ennek a bekerülési költsége tervekkel és engedélyekkel, igen drága lett volna és azzal is számolnia kellett, hogy a gáz esetleg további drasztikus dráguláson megy keresztül.

Az elektromos fűtés fűtőpanelekkel, vagy fűtőfóliával, már alacsonyabb bekerülési költségekkel járt volna, de nézzük, hogyan nézett volna ki az üzemeltetés költsége.

A jelenlegi rezsiszabályok alapján az elektromos áram esetében havonta 210 kWh-ig (évi 2523 kWh) az áram ára 36 forint, felette pedig 70 forint kilowattonként.

Ezen elektromos fűtésopciók esetében a készülékek 100% hatásfokúak, vagyis 1 kW bevitt energiából pontosan ugyanannyi hőenergiát képesek előállítani.

Először is nézzük mekkora elektromos igénye lett volna fűtésben a háznak. Jó kiindulási alap, hogy tudjuk a gázfogyasztást, ami ugye 2530 m3 a fűtésre.

1 m3 gáz fűtőértéke 34 MJ/m3

2530 m3 gáz tehát 86020 MJ munkát végez

1 MJ = 0,277777777778 kWh

86020 MJ = 23894,44 kWh

Tehát vélhetően, ha nem változnak a fűtési szokások, nagyságrendileg ekkora áramfogyasztásra lehet számítani, ha fűtőpanelekkel van megoldva a fűtés. Mivel pedig ezekre a fűtési opciókra, nem vehető igénybe kedvezményes áramtarifa. nyugodtan mondhatjuk, hogy itt bizony 70 forintos áron számolhatunk.

23894,44 kWh X 70 = 1672580 Ft

Tehát hiába az alacsonyabb bekerülési költség, jobb hatékonyság és a gázárak drasztikus változása, az elektromos fűtés még mindig 2,15 szorzóval számolható a rossz hatásfokú gázkonvektorokhoz képest. Drasztikus költségnövekedés tehát ez a megoldás sem tűnt járható útnak.

Végül elfogadta a mi javaslatunkat. Ajánlatunk alapján a konvektorok átvizsgálásra kerültek és elvégezték rajtuk a szükséges javításokat és felújításokat. Ezáltal működési idejük meghosszabbításra került és tartalék fűtésként funkcionálnak a jövőben. A fürdőszobában maradt a fűtőpanel, mivel az jellemzően eddig is esténként fűtött egy rövid ideig, egyébként napközben a nyitott ajtókon a konvektorok hője fűtötte.

Ezek mellé felkerült a szobákba és a nappali+konyhába 4 db Daikin Comfora 2,5 kW splitklíma. Ezek a készülékek hűtésben A++ besorolással és SEER 6,92 jósági fokkal valamint fűtésben ugyanez A++ besorolás és SCOP 4,6 jósági fok. Fűtésben -15 Celsiusig működnek és ezt valóban tudják és nem csak papíron. Egyébként a hűtési teljesítményük 2,5 kW, viszont fűtésben 3 kW teljesítményt tudnak.

Továbbá azért esett erre a típusra a választás, mert nem szükséges a működésükhöz karter és csepptálca fűtés, tehát ez is csökkenti az energiafelhasználást.

Mivel a klímák levegő-levegő hőszivattyúk, ezért H tarifás árammal üzemeltethetőek, aminek az ára 23 Ft/kWh. Anyagi okok miatt az első évben normál díjszabásról fognak üzemelni a klímák, de a következő évtől átállnak a H tarifára.

Nézzük, hogyan alakul majd a fűtés költsége a klímák esetében a kalkulációink alapján. Ha feltételeznénk, hogy ugyanannyi energia kerül felhasználásra a 4,6 jósági fokkal az áram ára:

70 Ft / 4,6 = 15,22 Ft azaz kevesebb mint a negyede lesz 1 kWh áram ára.

Ennek oka pedig a klíma jósági fokában rejlik, amely alapján 1 kW energiából 4,6 kW energia előállítására képes. Nézzük mi a számítás ugyanolyan áramfelhasználás mellett.

23894,44 kWh X 15,22 Ft = 363673,38 Ft

Tehát normál tarifán, ugyanolyan energiafogyasztás mellett 363673 Ft lesz a fűtési idény alatti számla. Ez kevesebb, mint a fele, a konvektorok fűtésköltségének.

Mivel a házban H tarifás mérő kerül majd felszerelésre, megnéztük a számokat ilyen szempontból is.

23 Ft / 4,6 = 5 Ft

23894,44 kWh X 5 = 119472,2 Ft

Tehát láthatjuk, hogy H tarifás díjszabással drasztikusan lecsökkenthetőek a fűtés költségek.

A valóságban azonban ez még kevesebb lesz, mert a klímák felfűtés után csak a fűtés szinten tartását végzik és leszabályoznak 300-600 watt körüli tartományba az inverteres technológiának hála. Szabályozásban egyébként a japán klímák, mint a Daikin igen hatékonyak.

Természetesen fel kell tenni a kérdést, hogy ez mekkora beruházással és megtérülési idővel jár együtt. Nézzük hát.

A 4 db klíma ára alapszereléssel 2000000 Ft volt. A H tarifa kiépítése további 600000 Ft, vagyis a teljes bekerülési költség 2600000 Ft.

A gázkonvektor és a H tarifás klímafűtés közötti fűtési költség alapján az éves spórolás 655878 Ft.

2600000 bekerülési költség / 655878 Ft spórolás = 3,96

Tehát a beruházás körülbelül 4 év alatt megtérül.

A képet árnyalja, hogy mint írtuk a klímák fogyasztása kedvezőbb lesz a leszabályozás miatt, viszont az éves két előírt karbantartás pedig növeli az éves költségeket. De ezek a hatások körülbelül kioltják egymást, tehát a megtérülési idő vélhetően megáll 4 évben. Ezeknek a klímáknak az élettartama, megfelelő telepítés és normális karbantartás mellett minimum 10-15 év, vagy több.

Elmondható tehát, hogy a klímás fűtés messze kedvezőbb alternatívát kínál a hagyományos gázkonvektorral és az elektromos fűtésekkel szemben.

További előny, hogy az épület hűtése is megoldottá válik, ami azért a nyári hőségek tekintetében fontos tényező.

Köszönjük, hogy végigolvasta cikkünket.

„Telepítés vagy karbantartás? A Klíma Szektor a profi megoldás!”