Előző blog bejegyzésünkben a kültéri egységek elhelyezésének szempontjaival foglalkoztunk, most pedig a beltéri egységek kerülnek sorra. Bíztunk benne, hogy a felhasználóknak hasznos útmutatással szolgálunk, de talán a telepítő szakemberek is találnak benne számukra releváns információkat.

Először itt is a különböző szempontokat vegyük sorra, melyek felsorolása nem egy erősorrend, hanem, hogy mit érdemes figyelembe venni a beltéri egységek telepítésénél.

• A gyártói előírások
• A funkciós igényeink megjelenítése
• Zavaró tényezők működéskor
• Esztétikai tényezők
• A fennálló lehetőségek

A gyártók előírásai

A klímagyártók előírják a minimális távolságokat, amit a beltéri egység környezetében meg kell tartani. Ezek nem véletlenül kerülnek meghatározásra. A gép működése szempontjából fontos a levegőáramlás, ezért nem szabad felszorítani a plafonhoz (beszívott levegő), alatta és előtte is elegendő teret kell biztosítani, mert üzemmódtól függően lefelé vagy előre fújja a levegőt esetleg swing módban mozgatja. Oldalt is meghatározott távolságokat kell biztosítani, hiszen a beltéri egységet karban kell tartani, esetleg szervízelni és javítani kell, tehát kell a hozzáférhetőség.

A beltéri egység helyét korlátozhatja, hogy a gyártók megadják, hogy milyen maximális távolságra lehetnek a kültéri egységtől (maximum csövezési távolság), sőt a két egység maximális szintkülönbségét is megadják. Ezen belül lehet gondolkodni.

Azt is megadják a gyártók, hogy sugárzó hőtől, gőztől olaj és zsiradék gőzeitől (konyha) védeni kell a készüléket, hiszen az élettartama csökken ezek hatására.

Ezek mind le vannak írva a gyártók által kiadott szerelési utasításokban, ami a telepítést végző szakembereknek rendelkezésére áll. Be nem tartásuk csökkenti a klíma hatékonyságát, élettartamát és garanciális problémákat vethet fel, ha arra szükség van.

A funkciós igényeink megjelenítése

Vagyis, hogy mire és hová akarjuk használni és felszerelni a klímát. Sokszor találkozunk azzal, hogy egyetlen nagyobb teljesítményű klímára szeretnék bízni a hűtést, fűtést vagy mindkettőt. Ez nem szerencsés megoldás több okból sem. Először is a nagyobb gép hangosabb. Nem is kevéssel. Aztán kevésbé üzembiztos egy nagy gép, mint több kisebbre osztani a nagy teljesítményét. Továbbá a klíma alapvetően helyiség hűtésére, fűtésére van kitalálva. Pl. fűtésnél egy radiátor sem úgy helyezzük el, hogy majd az fűti a másik szobát is, hanem helyiségenként van beépítve. A klíma is így tud optimálisan dolgozni. Ha nem így telepítünk,akkor vagy lehűti és felfűti a többi helyiséget vagy nem. Ha nagy a tagoltság, szinte biztosan nem áramlik megfelelő levegőmennyiség. Ahol a beltéri van, ott túldolgozik a gép, a többi helyen pedig nem vagy kevéssé érezzük a hatását. Nyáron beltérinél megfagyunk a távolabbi helyiségnél meg ugyanolyan melegünk lesz, mintha nem is lenne klíma. Fűtésnél meg fordítva.

Ha minden kötél szakad és kénytelenek vagyunk egy géppel megoldani, akkor válaszuk ki a prioritást jelemtő helyiségeket, majd lehetőség szerint az ajtóval szembe telepítsünk. Pl. nappali és belőle nyíló háló a prioritás, akkor a nappaliba a háló bejáratával szemben történő telepítésnél lehet esély a levegő átáramoltatására mindkét helyiségbe. Viszont erős kompromisszum, hogy a köztes ajtónak nyitva kell lennie, ami a magánszféra szempontjából nem szerencsés.

A fenti alaprajzon látható lakásba ideálisan mindhárom szobába érdemes klímát telepíteni, mégpedig úgy, hogy a gépek egymásra dolgozzanak. Ilyen módon a lakásban egyenletes lesz a hőmérséklet valamint a többi kevésbé priorizált helyiségbe is kijut az áramló levegő. A fürdőszobába azonban így sem árt egy kiegészítő fűtés, de azt már egy kis fűtőtest is megoldja.

Elsősorban fűtésre alkalmazott klímánál ne legyen a beltéri alatt szekrény, mivel a klíma lefelé fogja fújni a levegőt és a szekrény megakadályozza ezt és a felfűtött levegő visszakering és megzavarja a klíma hőérzékelőjét. Persze lehet kényszeríteni a vízszintes kifújást, de akkor azt komfortban fizetjük meg, hiszen a gép a fenti, amúgy is melegebb levegőt fűti, miközben lábnál hűvös lesz. Hűtésnél pedig előtte nem kellene lenni semminek, mert különben nem tudja átáramoltatni a hideg levegőt a helyiségen. Célszerű a gyártó által megadott távolságokat tartani.

Zavaró tényezők működéskor

A beltéri egység működésekor, a legfontosabb zavaró tényezők a huzathatás és a hanghatás miatt keletkeznek. A klíma működése bizonyos hanghatással mindenképpen jár. Ezért legfőképpen a hálótérbe igyekezzünk minél alacsonyabb zajszintű gépet keresni. Ez ma már nem jelent problémát, mert csendes üzemben a mai klímák képesek 19-20 dB hanghatással, szinte zajtalanul üzemelni. Fűtésben némileg hangosabbak, de egyes gépek ott is tudják a 20 dB körüli értéket, ami azért már a suhogó falevelek szintje.Természetesen itt az olcsó klímáktól ne várjunk ilyesmit, de egy középkategóriás vagy feletti gép már elég csendes tud lenni. Mint már említettük a nagyobb teljesítményű gépek hangosabbak. A lenti képen a Panasonic TZ sorozat beltéri egységeinek hanghatásait láthatjuk. Ez egy alapvetően nagyon csendes gép, de azért jól látszik, hogy a TZ25 (2,5 kW) és a TZ50 (5 kW) között komoly különbség van a leghalkabb módok között. Egy hálószobában a 20 és 33 dB közötti különbséget hallgatni, éjszaka nem túl kellemes. Még egy ok a több kisebb teljesítmény mellett és az egy nagyobb ellen.

A klíma lengedeztethet lágy szellőt és tolhatja nagy erővel a levegőt, ha szükség úgy kívánja. De soha nem lesz huzatmentes, hiszen a beltéri egységben egy ventilátor mozgatja a levegőt. Ezt tudomásul kell venni a hely kiválasztásakor. Tegyük hozzá, hogy a levegőáramlás iránya megváltoztatható, sőt bizonyos gépek „ne fúj rám” funkciója képes felismerni az előtte lévőket és villámgyorsan elfordítani az áramlás irányát. Ettől függetlenül nem célszerű olyan helyre telepíteni a beltéri egységet, ahol huzamosabban tartózkodunk. Tehát ha megoldható, például ne fújjon az íróasztalunkra, a TV nézős kanapénkra, az ágyunkra éjszaka vagy éppen az étkező asztalra. A huzatban folyamosan tartózkodni, még fűtéskor sem kellemes, de hűtéskor kimondottan problémás ízületi gondokat okozhat.

Esztétikai tényezők

Fontos szempont, hogy mennyire esztétikus kialakítású a beltéri egység. Valljuk be, hogy az a doboz a falon minden. csak nem egy Rembrandt festmény.  Mivel a gyártók is felismerték ennek jelentőségét, ezért ma már sokféle kialakítású, színvilágú beltéri egységgel találkozni. Így igazából csak a pénztárcánk szab határt az elképzeléseinknek, hogy az új jövevény minél jobban illeszkedjen a környezetébe. Alább látható néhány példa a lehetőségekre.

A fennálló lehetőségek

Látható, hogy a beltéri egység esetében is elég sok megfontolandó tényező van, annak eldöntésére, hogy hová kerüljön. Azonban hacsak nem egy új házba kerül betervezésre és telepítésre, jellemzően egy már kialakult környezetbe kellene a helyét megtalálni. A falak ott vannak, ahol vannak, a bútorzat szintén a helyén van, tehát nem biztos, hogy minden előzőekben felsorolt tényezőre figyelemmel tudunk lenni. Ennek ellenére törekedni kell a minél optimálisabb elhelyezésre.

Általában ha a megfelelő méret rendelkezésre áll, akkor az ablak és ajtó (nem a bejárati) feletti térben ritkán van útban a beltéri egység.

Hálószoba ágy felett elhelyezve is megoldható, de akkor a levegőáramlást vízszintesre kell állítani, így elfúj a gép felettünk. Persze jobb, ha oldalról lábrésznél dolgozik és még jobb megoldás, ha az ágy lábfelőli részénél, de attól távolabb tudjuk elhelyezni avagy az ágy vagy kanapé mellett, így egyáltalán nem dolgozik ránk. Mint említettük a TV-ző kanapé felé ne telepíttessünk, de fölé lehet, mert itt is elfújhat felettünk vízszintes lapátállással.

A lényeg, hogy igyekezzünk a fentiek tekintetében körültekintően eljárni, ezáltal elvezhetjük a klíma áldásos hatásait és kivédjük az esetleges kellemetlenségeit, mint a hang és huzathatás.

Továbbá ne felejtsük el, hogy a legjobban elhelyezett beltéri egység sem tudja ellátni megfelelően a funkcióját, ha nincs megfelelően  karbantartva, ahogy az autónkat is ellenőriztetjük évente. A beltéri egységek ventillátorai folyamatos használatnál jelentős mennyiségű levegőt mozgatnak meg. Ezért szükség lehet az igény szerinti 2-3 hetenkénti porszűrő tisztításra, melyet a felhasználó is könnyedén el tud végezni, valamint az évi 1-2 teljes körű karbantartásra és működésellenőrzésre (felhasználás és gyártói utasítás függvényében). Ez vonatkozik a sokszor mostoha körülmények között üzemelő kültéri egységre is.

Köszönjük, hogy végigolvasta cikkünket.

„Telepítés vagy karbantartás? A Klíma Szektor a profi megoldás!”