A klímaberendezések elhelyezésének szempontjai 1. rész.

Hová kerüljön a kültéri egység?

Munkánk során gyakran találkozunk jól vagy kevésbé jól elhelyezett kültéri és beltéri egységekkel. Ezen az írásunkban a kültéri egységek megfelelő elhelyezésével kapcsolatban igyekszünk segítséget nyújtani elsősorban a vásárlóknak, de bízunk benne, hogy a telepítést végző szakemberek is ötleteket meríthetnek a blogbejegyzésünkből.

Az elhelyezést meghatározó szempontok tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

  • A helyi szabályozások problematikája
  • A gyártó által meghatározott előírások
  • A saját a többi lakó és szomszédok szempontjainak figyelembevétele
  • A működésből adódó és azt befolyásoló technikai jellegű kérdések
  • Az elhelyezésre rendelkezésre álló tér és lehetőségek

A helyi szabályozások

Sok településről elmondható, hogy nem, vagy csak felületesen foglalkozik a kültéri egységek épületeken történő elhelyezésének szabályozásával. Aztán vannak olyan települések, ahol most kezdik vizsgálni ezt a kérdéskört és rövidesen valamiféle helyi rendelkezés várható a témában. Kérdés, hogy ez mennyiben fogja érinteni a múltban elvégzett telepítéseket, de nem zárható ki egy visszamenőleges hatály, mint például a főváros III kerületének szigorú szabályozása, amivel kőkeményen belenyúltak a régi telepítésekbe is, egy panel épületből érkező panasz kapcsán. Továbbá vannak olyan települések, ahol masszívan szabályozzák a kérdéskört és bizony elég szigorú szabályok vannak, a kültéri egységek homlokzati elhelyezhetőségével vagy éppen nem elhelyezhetőségével kapcsolatban. A konklúzió, hogy mindig nézzünk utána, hogy van e valamiféle helyi szabályozás erre vonatkozólag és ha van, akkor pontosan mi áll benne. Hiszen lehet, hogy az elképzelt módon nem is valósítható meg az elképzelésünk. Erre a helyi önkormányzatok építésügyi osztályai tudnak válaszolni. Sok későbbi kellemetlenségtől és költségtől megóvjuk magunkat, ha ezt megtesszük. Fontos, hogy ez nem a telepítő végző vállalkozás vagy cég, hanem a telepíttető feladata, hogy utána nézzen ennek.

Műemlék épületekre nem igazán engedélyezett a kültéri egység elhelyezése.

 

A gyártó előírásai

A következő szempont, hogy a gyártók meghatározzák a telepítés helyének minimális paramétereit. Jellemzően a gép előtt, mögött és oldalt megtartandó távolságokat, valamint bizonyos gyártók esetében a kültéri egység súlyának megfelelő rögzítést jelentik. Egyik gyártó megengedőbb, míg a másik szigorúbb az elhelyezés tekintetében.  A távolságok nyilvánvalóan a készülék működését befolyásoló technikai paraméterek, tehát a kültéri egység ideális működéséhez szükséges minimálisan betartandó követelmények. Ha ettől eltérés születik és meghibásodás történik, akkor a gyártó a garanciális ügyintézésnél könnyen ráhúzhatja a garanciális feltételeknek nem megfelelő telepítést és nem hajlandó az ingyenes javítást vállalni. Ezzel nyilvánvalóan a telepítést végző szakembernek tisztában kell lennie, hiszen a szerelési dokumentáció rendelkezésre áll, de az sem baj, ha a megrendelő utánanéz ennek, hiszen végső soron ő veszi át a munkát és ő fizet érte.

A távolságok minden gyártó esetében a szerelési utasításban találhatóak.

 

A saját a többi lakó és szomszédok szempontjai

Ebben a kategóriában sok téma megemlíthető lenne, de mindegyik közös nevezője, hogy a kültéri egység üzemszerű működése lehetőleg egyáltalán ne legyen zavaró, vagy csak minimálisan a humán oldal tekintetében.

A gép működése hanghatással jár. Nyilván gyártó függő, hogy mennyire zajos a gép, hiszen egyes gyártók kifejezetten hangos egységeket készítenek, míg mások, például a japán gyártmányok, képesek rendkívül halk működésre. Csak a pénztárca szab határt ennek is. A gyártók a készülék hanghatásait dB-ben (decibelben adják meg), ami így nem kézzelfogható, de a lenti kis táblázat sokat segíthet a beazonosításban.

The Decibel Scale sound level

Általánosságban elmondható, hogy a gyártók kültéri egységei valahol 40 és 60 dB között teljesítenek, ami azért elég jónak számít a táblázat alapján. Fontos tudni, hogy a hanghatások rossz telepítéskor növekedhetnek vagy csökkenhetnek, például a káros rezgések csillapításával (rezgéscsillapító gumibakok a gép alatt). Erre a telepítést végzőknek oda kell figyelnie. Lehetőség szerint ne telepítsünk hálószoba ablakához túl közel, két épület közötti hangcsatornába (kellő távolság a gép előtt) ahol felerősödik a hang, a szomszédos lakás vagy épület ablakai irányba túlzottan közel, a kültéri egységet. Fontos tudni, hogy fűtés üzemmódban a gépek hangosabbak lesznek, mint hűtéskor.

A kültéri egységek ventilátorai igen jelentős levegőmennyiséget áramoltatnak át nagy erővel. Ez nyilvánvalóan erős huzathatással járhat, amit technikailag is illik figyelembe venni, de itt most abból a szempontból kell végiggondolni, hogy ez a huzathatás ne okozzon se számunkra, se pedig a szomszédaink számára kellemetlenséget.

A kültéri egységek télen a fűtés időszakában jelentős olvadékvizet termelnek a leolvasztási ciklusban. Ez az olvadékvíz nyilván lefagyhat és jégpályává változtatja a környezetét. Ez szintén balesetveszélyes, ha járófelületen történik és nem fog megalapozni a jószomszédi viszonynak. Érdemes erre is figyelemmel lenni a telepítés helyének kiválasztásakor.

Az olvasztási ciklusban a kifolyó olvadékvíz a járdára kerülve balesetveszélyt okozhat.

 

A működésből adódó és azt befolyásoló technikai jellegű kérdések

Térjünk vissza a káros hanghatásokra és a rezgéscsillapítás lehetőségeire. Egy kevésbé jó telepítés sokat ronthat, mint ahogy egy jó telepítés sokat javíthat, egy egyébként nem annyira halk kültéri egységnél megjelenő hanghatásokon. Fali konzolok esetén érdemes rezgéscsillapító gumibakokra helyezni a gépet, mert a konzolokhoz adott vékonyka gumigyűrűk nem sokat segítenek. Nem túl nagy költség és megtérül a csendességben.

Rezgéscsillapító gumibak. Számtalan típusa létezik.

 

A ma az egyik legtöbbet használt megoldás, főleg a lakossági split klímák esetében az épület oldalfalára történő elhelyezés. Ez előgyártott oldalfali konzolok segítségével történik meg.  Itt is a stabil rögzítés kialakítása a legfontosabb a különböző falazatokon, hiszen teljesen más kialakítást kíván egy masszív beton vagy téglafal, mint egy vert vályogfal, ami kevesebb tartással rendelkezik. A kültéri egységek igen súlyos szerkezetek, főleg a nagyobb gépek esetében. A kültéri egységek jobb oldala mindig nehezebb, itt helyezkedik el a kompresszor. Ezért megfelelő teherbírású és megfelelő hosszúságú (hogy meglegyen a kültéri hátulja és a fal közötti előírt távolság) tartókonzolok használata alapkövetelmény. Itt akkor még egy jó tanács. Ha az épület fala később kerül szigetelésre, akkor a kültéri egységet szabályosan le kell szerelni (hűtőközeg visszaszívatás és szabályos szétbontás) és úgy mögé szigetelni. Majd pedig visszahelyezni a konzolt a szigetelésre és a kültérit visszaszerelni és üzembe helyezni (kalorikus kör és elektronika visszakötése, vákuumolás, nitrogénes nyomáspróba). Semmiképpen ne szigeteljünk mögé, úgy hogy a gép fent marad, mert a hátsó távolságot elveszítjük, ami a kültéri egység meghibásodásához vezet.

Nem megfelelő konzol és instabil rögzítés eredménye.

 

Ha a lehetőségek engedik, törekedjünk az ablakoktól (főleg a hálószobák esetén) kissé távolabb elhelyezni a kültérit, főleg ha hangosabb változatot választottunk. Szintén lehetőség szerint kerülni kell a nagy magasságokat, mert pl egy tűzfal esetében lehet, hogy csak állványozással, vagy alpintechnikával  telepíthető a kültéri egység, ami alaposan megdobhatja a felszerelés költségeit, nem beszélve a nehézkesebb karbantartásról.

Könnyűszerkezetes épület falára nem célszerű felrakni a kültéri egységet, mert a rezgések átkerülnek a falszerkezetre, ami szintén kellemetlen hanghatásokkal jár nem is beszélve az ilyen típusú falak gyengébb teherbíró képességére. Érdemesebb talajkonzolra helyezni az egységet.

Véleményünk szerint a ferde tetőre helyezés nem a legjobb megoldás, mert nagyon ki van téve a gép az időjárási viszontagságoknak. Sugárzó napsütés érheti egész nap, vagy az erős szél ellen kell küzdenie a ventilátornak. Ez nyilván kihat az élettartamára. A felhelyezésnél bontani kell a cserepezést és a szigetelést.  A karbantartás sem egyszerű, magasabb költségvonzattal jár.  De természetesen a kényszer nagyúr és sok esetben a tetőre elhelyezés elkerülhetetlen. Ha mégis ide kerül a gép, érdemes figyelembe venni, hogy ha a tetőtérben lakóterület került kialakításra, bizony a gipszkarton szerkezetek is felerősíthetik a kültéri egység zaját. Igyekezzünk figyelem bevenni az uralkodó szélirányt. Ezért is fontos nagyon figyelni kell a stabil rögzítésre, amihez a tetőkonzolok rendelkezésre állnak, de jóval drágábbak, mint a falikonzolok. Ha lehetséges kerüljön az árnyékosabb oldalra, ahol kevésbé tűzi a nap.

Stabil rögzítést biztosító, állítható tetőkonzol

 

Lapos tetőn történő telepítésnél (aminél szintén erősen ki lesz téve az időjárási viszontagságoknak a kültéri egység) szintén fontos az uralkodó szélirány figyelembevétele. Igyekezzünk úgy elhelyezni a gépet, hogy a szél ne kényszerítse többletmunkára a ventilátort. Vegyük figyelembe a hóhatárt, használjunk kiemelő talajkonzolt és stabilan rögzítsük a kültérit. Mivel a tetőszigetelés a csövek vezetésénél megbontásra kerülhet, a szigetelést  vissza kell építeni.

Állítható hóhatár konzol tetőre és talajra

 

Szintén szóba jöhető megoldás a talajra helyezés, mégpedig az erre a célra kialakított konzolokra, vagy előre elkészített (pl. beton) alapra. Azt kell, hogy mondjuk, hogy ha találunk a kültéri egységnek egy jó helyet, az egyik legjobb megoldás, szerelhetőség és a későbbi karbantartások szempontjából. Nyilván itt is fontos a jó és rezgésmentes rögzítés, de számtalan típusú konzol és talp áll rendelkezésre, erre a célra. Ha a kültéri egység nem védett helyen van, célszerű állítható hóhatár konzolt használni.

Talaj vagy lapostető konzol ami egyben a rezgéscsillapítást is megoldja.

 

Bárhová is helyezzük a kültéri egységet, gondolni kell a későbbi karbantartásokra is. A stabil működés (és persze a garancia) szempontjából nem csak a beltéri, hanem a kültéri egységre is vonatkozik a rendszeres, legalább évenkénti egy tisztítás és karbantartás illetve működésellenőrzés.

Ha nagyon magasra kerül pl. tetőre, vagy tűzfalra az megnehezíti és nem mellesleg ez alapján meg is drágítja a karbantartást, hiszen nehezen vagy csak speciális módon lehet hozzáférni a géphez. Találkoztunk már olyan esettel, amikor a tulajdonos alábecsülte a tetőre kimászás veszélyeit, mondván, hogy ők is onnan nézték a naplementét. Ugye mondanunk sem kell, hogy ez nem teljesen ugyanaz, mint kimászni felszereléssel és ott munkát végezni. Tapasztalataink alapján a nehezen elérhető helyeken lévő kültéri egységeknél, nem is igazán történik meg a karbantartás, holott az ugyanolyan fontos, mint a beltéri egységek esetében.

Nem csak a telepítés, hanem a karbantartás is költséges lesz. Ha lesz egyáltalán.

 

Továbbá szintén megnehezíti a későbbi karbantartást esetleg szervízelést, ha kültéri egység beszorításra kerül egy szűk helyre, nem beszélve a levegőellátás lehetőségeiről és a gyártói előírásokról. Többször szembesültünk már olyasmivel, hogy a gép annyira fel volt szorítva az eresz alá, hogy a tetejét nem lehetett levenni, vagy a gép szelepeihez és elektromos bekötéséhez nem lehetett hozzáférni normálisan.

Nehezen karbantartható és aligha felel meg az elhelyezés a gyártó előírásainak.

 

Lehetőleg ne rakjuk a kültéri egységet padlásra, hiszen nyáron rendkívül magas hőmérsékletet leküzdenie a gépnek. Természetesen szükség esetén nagy légterű, jól szellőző padlások igénybe vehetőek, néhány berendezés részére.

Ugyanez vonatkozik a pincében elhelyezésre. Nem szerencsés hely a levegőellátás és a kellemetlen huzat valamint a hanghatás miatt. Csak kényszer szülte megoldásként fogadható el. Sajnos belvárosi környezetben előfordul, hogy nem helyezhető el a homlokzaton a kültéri egység és szükségmegoldásként ezt választják.

Padláson csak ha jól szellőzik és maximum néhány gép.

 

Szó volt már érintőlegesen a klímák levegőigényéről. A kültéri egységek ventilátorai igen nagy mennyiségű levegőt áramoltatnak át a kondenzátor lamellái között. Körülbelül 1-2 ezer m3/h mennyiséggel számolhatunk. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha elegendő levegő áll rendelkezésükre, ami csak akkor valósul meg, ha van hely a gép környezetében. Nem véletlenül adják meg a gyártók a távolságokat. Munkánk során találkoztunk olyan esettel, amikor a tulajdonos el akarta takarni a kültéri egységet és egy paravánfalat épített a gép elé körülbelül egy méterre a gép elé. Ez azt okozta, hogy először csak romlott a gép teljesítménye, majd egy forró nyári napon kiállt hibára. Egyszerűen nem volt elég a levegőáramlás és a ventilátor már a visszakeringtetett meleg levegőt szállította és a hűtőközeg nem tudta leadni a belső térből szállított hőt. A javaslatunk vagy a paravánfal lebontása vagy a kültéri egység máshová helyezése volt. A fal lebontásra került. Ráadásul a szűk hely alaposan felerősítheti és visszaveri kültéri egység hangját és akár egy tölcsérből hallanánk dübörögni a gépet. Tehát ne legyen legalább 2 méterre a gép előtt semmilyen olyan épített tárgy, vagy ültetett növény, ami akadályozza a légáramlást.

Szűk hely. Az eredmény gyenge, nem hatékony működés, hiba és erős hanghatás lehet.

 

Végül, de nem utolsósorban, megkerülhetetlen kérdés a kondenzvíz és a fűtés üzemmódban keletkező olvadékvíz elvezetésének problémája. Hányszor látjuk, hogy a kondenzvíz a járdán közlekedők nyakába csöpög nyáron, vagy az olvadékvíz balesetveszélyes jégpályává változtatja a környezetét. Írásunk elején már említettük a társasházra vonatkozó előírások figyelembevételét és szinte biztos, hogy ha eddig nem is szabályozták az önkormányzatok szigorúan a kültérik elhelyezését, a jövőben biztosan erős szabályozás várható. A keletkező vizek elvezetése is kardinális kérdés lesz.

Családi házak esetén valamivel egyszerűbb a helyzet. Egy épülő épületnél, már eleve érdemes betervezni a klímát és ezzel együtt a vízelvezetést is. Így az rejtettem megoldható. Ez utólag is lehetőség, csak a rombolás nagyobb a falba vésésnél. A másik lehetőség az esztétikus elvezetés az eresz vagy közműcsatornába, de lehetőség lehet a víz felfogására és lehet használni locsolásra. Fűtésre alkalmazott gépek esetén jó módszer lehet, a kültéri egységek alacsonyra helyezése (fagyhatár fölé, talajkonzolon vagy oldalfalon, de alacsonyra helyezve) és a keletkező olvadékvíz (és kondenzvíz) akadálytalan kieresztése és egy erre a célra kialakított kavicságyba történő elvezetése. Ferde tetőn elhelyezett kültérik esetén, jellemzően a tetőre kiengedhető a víz. Fontos még, hogy ha az olvadékvizet csövezéssel vezetjük el, akkor a csövezés vízszintes vagy enyhe lejtésű szakaszaiban, a víz megfagyhat, ezért a csövezést fűtőszállal melegíteni érdemes. Erre vannak utólagosan beépíthető fűtőszálak és termosztátok. Magával a kültéri egységgel nem kell különösebben törődnünk, mert azok vagy tálcafűtéssel, vagy sok vízelvezető nyílással a tálcájukon, megoldják a leolvasztást. Onnan kell a vizet összegyűjteni és elvezetni. Viszont ha több kültéri van egymás felett, akkor figyelni kell, hogy a felső gép ne árassza el az alsót vízzel.

Társasházak esetén a fentiek elvezetése, komoly problémákat vethet fel. A múltban és manapság is a több emelet magasságban lévő klímáknál egyszerűen csak 50-100 cm-re eltávolítják a faltól a csövezéssel, majd utána szabadesésben hullik a víz a talajra. Ez bizonyosan nem lesz megfelelő a jövőre nézve. Ha lehetséges a keletkező kondenz és olvadékvizet célszerű lehet az esőcsatornába bevezetni. Ha csak néhány méterről van szó, akkor merev PVC csöves megoldás is szóba jöhet. Azonban ha nem megoldható a külső elvezetés, akkor lakáson belüli variációt kell keresni. Bevezethető a víz a belső csatornarendszerbe is, de figyelni kell a bűzelzáró beépítésére. A víz összegyűjthető például egy erre a célra kifejlesztett gyűjtővel is. Ez a víz később felhasználható növények locsolására, vagy például WC öblítésére is. Sajnos ez utóbbi módszer manuális, tehát figyelni kell a tartály telítettségét és bizony adott esetben elég sok víz keletkezik majd. Létezik elpárologtató is, amely az összegyűjtött vizet elpárologtatja. Viszont ez tápellátást igényel.

Bal oldali kép: Nem túl jó társasházi vízelvezetés.
Jobb oldali kép: A kavicságyba könnyebben elvezethetőek a keletkező vizek családi házak esetén.

 

Az elhelyezésre rendelkezésre álló tér és lehetőségek

Látható, hogy egy kültéri egység elhelyezésénél számos szempontot kell és érdemes figyelembe venni. Ezek megszívlelendő és betartandó szabályok, de sok esetben a rendelkezésre álló tér nem teszi lehetővé, minden szabály tökéletes alkalmazását. Ez természetesen érhető, de törekedni kell a fentiek betartására, bár beleférnek kompromisszumok. Például padlásra lehetőleg ne telepítsünk, de nagy légtérnél és megfelelő átszellőzésnél, ha nincs lehetőség, akkor szóba jöhet. Vagy ha kénytelenek vagyunk hálószoba ablakhoz telepíteni (társasházaknál nem biztos, hogy van más választás), akkor próbáljunk meg csendesebb gyártmányt venni, ami kevésbé lesz zavaró és mindent megtenni a rezgéscsillapítás érdekében. Tehát mérjük fel jól a lehetőségeinket és ésszerű kompromisszumok mentén, igyekezzünk a legjobbat kihozni a kültéri egység telepítésénél.

Köszönjük, hogy végigolvasta cikkünket.

„Telepítés vagy karbantartás? A Klíma Szektor a profi megoldás!”

minden jog fenntartva © 2021. klíma szektor