A jótállás és szavatosság kérdésköre egy nagyon fontos téma, ha bármilyen terméket vásárolunk, így a klímaberendezések esetében sem szabad ezt elhanyagolni. Azonban azt tapasztalhatjuk, hogy  hiába léteznek a vonatkozó jogszabályok, azokat mindenki igyekszik a saját álláspontja alapján értelmezni, így egy garanciális ügyintézés esetenként nehézkessé, vagy akár lehetetlenné válhat. A klímák esetében, ha lehet, még bonyolultabbá válhat a többszereplős történet, ezért úgy gondoltuk, hogy a téma körüljárása, mindenképpen megér egy blogbejegyzést. Nézzük tehát át a témát.

Az elején rögtön fontos megemlíteni, hogy 2021. január elseje, fordulópont a garanciális szabályozás történetében. A tartós fogyasztási cikkek esetében (és ugyebár a klímaberendezések ide tartoznak) 2021. január elsejétől a 270/2020.(VI. 12.) Kormányrendelet, továbbá a 18/2020.(VI. 12.) ITM rendelet alapján van szabályozva a garancia kérdésköre.

Először is el kell felejtenünk a garancia kifejezést, ami nem egy jogszabályi fogalom. Helyette ismerkedjünk meg a szavatosság és jótállás fogalmával. Talán a jótállás kifejezés a legjobb szinonimája a garanciának.

Jótállás

Egy jogi kifejezés, tulajdonképpen az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért.

Az eladó a jótállással azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája. Vagyis ha a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.

A jótállásból kétféle van:

Kötelező jótállás, amelyet jogszabály ír elő számos termékre,

Szerződéses jótállás, ezt az adott cég biztosíthatja a vásárlónak egy-egy termékre annak érdekében, hogy nála vásárolják meg azt. Ezt általában a kötelezőnél hosszabb időre adják a cégek vagy szolgáltatók, de adott esetben feltételekhez köthetik.

2021-től bevezetésre került a sávos jótállás, vagyis a termék árától függ a jótállás időtartama. Ez alapján:

Természetesen, a gyártók ettől akár lényegesen több jótállást is adhatnak, ezzel bizonyítva, hogy mennyire megbízható az általuk gyártott termék.

További fontos adalék, hogy a gyártóknak nem kötelező papír alapú jótállási jegyet kiadniuk. Megtehetik, hogy a jegyet elektronikusan bocsájtják a vásárló rendelkezésére de ez nem kötwlező számukra. Ha kereskedő nem elektronikus jótállási jegyet ad, akkor azon a vállalkozás bélyegzőjét és a céget képviselő személy aláírását is szerepeltetnie kell. A jótállási jegyen ezen túl szerepelnie kell a kereskedő és a gyártó nevének, címének, valamint a vásárló jótállásra vonatkozó jogainak is.

Mi a szavatosság?

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással, garanciával. A szavatosság lényege az, hogy az eladó vállalkozás „szavatolja”, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki. (Ezt egyébként sokszor rejtett hibaként szokták emlegetni és sokunknak igencsak ismerős lehet, a használt gépkocsik adásvételi ügyleteiből.)

A jogszabályi előírások szerint a szavatosság alapvetően két év, az első hat hónapban az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. Amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségeit az első hat hónap során az eladó vállalkozásnak, az azt követő időszakban pedig a vevőnek kell fizetnie.

Négyféle megoldás van a szavatossági igény érvényesítésére:

• a termék javítása,
• a termék cseréje,
• árleszállítás,
• szerződéstől való elállás, ami a vételár visszatérítésével jár.

Javítás vagy csere esetén a terméknek a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik.

Fontos tudni, hogy drágább termékek esetében a vásárlót nem szavatosság, hanem kötelező jótállás illeti meg, ami azért jóval erősebb jog, mint a szavatosság.

De mi az a három munkanapos cseregarancia?

Erről is szót ejtenünk a tévhitek tisztázása miatt. Biztosan mindenki hallott már olyat, hogy karácsony előtt vásárolt, ámde nem tetsző terméket visszavitték az X.Y áruházba három munkanapon belül, mert az áruháznak azt úgyis ki kell cserélnie, vagy vissza kell vennie. Rossz hírünk van, mert nincs ilyen előírás, vagyis csak a kereskedelmi egység jóindulatán és üzletpolitikáján múlik, hogy megteszi ezt vagy sem.

Ezzel szemben a jogszabályok azt írják elő, hogy ha a megvásárolt termékről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, akkor a három munkanapos cseregarancia szerint a kereskedő 3 munkanapon belül köteles azt kicserélni, vagyis nem hivatkozhat például aránytalan többletköltségre vagy más okokra.

Fontos, hogy ez a szabály csak a hibás termékekre vonatkozik, ha a termék rendeltetésszerűen működik, akkor a kereskedő erre nem köteles!

Az a bizonyos 14 nap

Mivel a webáruházak térhódítása nyilvánvaló és mivel klímát lehet vásárolni ilyen módon is, a 14 napos elállás megkerülhetetlen téma.

Az interneten megrendelt, illetve a más módon nem üzletben vásárolt (például telefonon rendelt) termékek és szolgáltatások esetében a vásárlónak 14 napon belül joga van bármilyen okból, indoklás nélkül elállni a vásárlástól. Ilyenkor a terméket vissza kell küldeni és a vételár (ha volt kiszállítási költség, akkor az is) visszajár. Viszont fontos tudni, hogy a visszajuttatás költsége a vásárlót terheli, de a kereskedő átvállalhatja azt.

A 14 napos elállási idő a megrendelt áruk átvételekor veszi kezdetét. A szolgáltatási szerződések esetében a 14 napos elállási idő a szerződés megkötésének napján kezdődik. Ha a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, az elállási idő az ezt követő munkanapon jár le.

Fontos, hogy a kereskedőt értesíteni kell írásban az elállásról és nem elég csak az árut visszaküldeni. A tájékoztatás történhet faxon vagy e-mailben, vagy akár a postán visszaküldött áruhoz mellékelt írásbeli nyilatkozatban, vagy úgy, hogy kitölti a kereskedő honlapján elérhető, e célra szolgáló elektronikus űrlapot. A tájékoztatás után 14 nap áll rendelkezésre a termék visszaküldésére. A tájékoztatástól számítva a kereskedőnek 14 napja van a vételár visszatérítésére, de addig visszatarthatja azt, amíg nem kapja meg az terméket, vagy a vásárló hitelt érdemlően nem bizonyítja a visszaküldés tényét.

A klímák jótállása

A klímák természetesen tartós fogyasztási cikknek minősülnek. 2021 előtt az értéküktől függetlenül, egy év kötelező jótállás vonatkozott rájuk. Persze az látható volt akkor is, hogy a gyártók igyekeztek, feltételekhez kötötten, hosszabb jótállással csábítni a vásárlókat, bizonyítván, hogy az ő termékük megbízhatóbb annál, minthogy csak a kötelező jótállási időt bírja ki.

2021-től esetükben is életbe lépett az értékfüggő sávos jótállás. A klímagyártók többsége ezt továbbra is igyekszik túlszárnyalni, kisebb-nagyobb mértékben. Például a kötelező 3 év mellé, adnak még 2 év kompresszor jótállást, vagy regisztráció esetén 5, 6, 10 év jótállás biztosítása, egyéb feltételek teljesítése esetén, melyekről később még szót ejtünk. Lényeg, hogy többféle módon nyújtanak, hosszabb jótállást a kötelezően előírtnál. Ez történhet akciósan, vagy állandó jelleggel is.

A klímaberendezések jótállása azonban nem olyan egyszerűen értelmezhető, mint egy kenyérpirítóé. Az utóbbit megveszi a vásárló a hipermarketben, hazaviszi, jó esetben elolvassa a használati utasítást, bedugja a konnektorba, használja és ha meghibásodik, visszaviszi a hipermarketbe és indulhat a jótállás ügyintézés.

A klímák esetében azonban lesz egy forgalmazó és lesz egy beszerelést végző, remélhetőleg regisztrált szakember, aki elvégzi a berendezés telepítését, melyet a Telepítési Tanúsítvány kitöltésével igazol. Ez utóbbi egyrészt jótállási, másrészt NKVH (Klímavédelmi Hatóság) feltétel. Nélküle a klíma telepítése jogszabályellenes, tehát garancia sincs. Vagyis a jótállás legalább két részre oszlik. A berendezés meghibásodása esetén a forgalmazó (pontosabban az importőr) adja a szükséges alkatrészt, a telepítést végző szakember pedig ingyen beszereli azt.

Az előző bekezdésben a berendezés hibájáról beszélünk, de ugyebár történt egy beszerelés is, amikor is kiépült egy a kül és beltéri egységet összekötő hűtőkör csővezeték (kalorikus kör, elektromos bekötés, kondenzvíz elvezetés, egységek rögzítése…stb.  Erre hogyan vonatkozik a jótállás?  Nos, ugyanúgy sávosan, vagyis a telepítést végző szakember a szerelés árának megfelelően fogja biztosítani a kötelező jótállási időt. Ez minimálisan 12 hónap, de van, aki annyira biztos a munkájában, hogy kiterjeszti a jótállási időt valamennyivel. Például mi a Klíma Szektornál a nálunk vásárolt klímaberendezések esetén, ha mi végezzük a telepítést és mi végezzük a gyártó által kötelezően előírt karbantartásokat, akkor ebben az esetben a gyártó által a klímaberendezésre adott jótállási időt biztosítjuk az általunk elvégzett munkára is. Tehát ha a klímagyártó 5 év jótállást biztosít a klímájára, akkor mi is 5 év jótállást vállalunk a munkánkra, a fenti feltételek teljesülése esetén.

Térjünk rá a klímagyártók által adott extragaranciákra és azok feltételeire. Mivel az extra jótállási időt a gyártó nem kötelezően, hanem önszántából adja, természetesen meghatározhatja annak feltételeit is. Ezek általában gyártófüggőek, de ezek jellemzően a következők szoktak lenni:

• Ragaszkodnak ahhoz, hogy a telepítést és a beüzemelést, továbbá a karbantartást is csak és kizárólag regisztrált, számlaképes szerelő szakember végezze el. Ez egyébként nem csak az extra, hanem az alapgarancia feltétele is.
• Ragaszkodnak ahhoz, hogy a telepítési utasítások betűje szerint történjen a telepítés (csövezés hossza, kül és beltéri egység körüli távolságok, bizonyos anyagok szereléskor nem használhatóak…stb.). Ez szintén az alapjótállásnak is feltétele, nem csak az extrának.
• A karbantartás minden esetben számlával igazolt legyen és időben megtörténjen. Ez szintén az alapgaranciának éppen úgy része, mint az extra jótállásnak.
• A legtöbb klíma a hűtésen kívül fűtésre is alkalmas, akár főfűtésként is. Ilyen esetekben a gyártó előírhat egy helyett évi két karbantartást. Ez jelentős plusz kiadást jelenthet 5-10 év viszonylatában, viszont a klíma karbantartott lesz és kisebb a meghibásodás esélye. Ha a karbantartás, valóban karbantartás, nem csak imitálás, de erről még később szót ejtünk.
• A plusz jótállás feltétele szokott még lenni a regisztráció a forgalmazó oldalán.

Ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.

Van még egy tényező, amit érdemes figyelembe venni, mert megkönnyítheti, megnehezítheti, vagy lehetetlenné teheti a klímák garanciájának érvényesítését. Kezdjük az utóbbival.

Internetes közösségi oldalakon megszaporodtak a szürke vagy fekete importból származó klímaberendezések, amelyek jellemzően Romániából vagy Szerbiából érkeznek be, magánbehozatalként. Ezek a klímák aztán vagy egyből felszerelésre vagy továbbértékesítésre kerülnek. Jellemzően ezek a klímák természetesen olcsóbbak, ha a bekerülési árakat nézzük. Most tekintsünk el a klímavédelmi szabályozás és ezen keresztül az adózási jogszabályok megsértésétől, bár az is megérne egy misét. Azonban ezeket a gépeket egy magára valamit is adó klímaszerelő nem szerelheti fel, sőt nem is szerelheti fel hivatalosan. Ergo a felszerelés is teljesen illegális lesz és valljuk be a felszerelést végző személy sem fog számlát adni a beszerelésről, vagyis megvalósul az adócsalás mind a felszereltető, mind a felszerelést végző részéről. Ráadásul a klímavédelmi jogszabályok előírják a klímaberendezés lekövetését az importőrtől, a forgalmazón és a klímaszerelőn keresztül a vásárlóig, hiszen üvegházhatású hűtőközeggel üzemelnek. Nos mivel ez a klíma semmiféle formában nem legális felszerelésű, a jótállás is felejtős. Hiába van számla a külföldi vásárlásról, a magyarországi forgalmazó NEM köteles és NEM is fog hozzá alkatrészt adni! Semmiféle jogszabály nem kötelezi rá. Vagyis meghibásodás esetén javítás helyett mehet a kukába a klíma és azért valljuk be, egy ilyen módon felszerelt gép aligha lett a telepítési utasításnak megfelelően beüzemelve, tehát a meghibásodás előbb-utóbb bekövetkezik és a javítás és jótállás ellehetetlenül. Az esetek döntő többségében a felszerelést végző személy is elérhetetlenné válik.

A másik, ami ugyan nem lehetetleníti feltétlenül a garanciális ügyeket, de alaposan feladhatja a leckét a vásárlónak, amikor a gépet megveszi valahol, például egy webshopban, majd keres egy telepítőt, aki elvállalja az üzembe helyezést. Ez jellemzően azért következik be, mert a vásárló pár tízezerrel olcsóbban szerzi be a gépet, anélkül, hogy konzultálna egy szakemberrel. De valóban olcsóbb megoldás ez? Nézzük meg közelebbről. Először is, ilyenkor fordul elő, hogy a klímaberendezés alul vagy felül lesz méretezve, nem az igényeknek megfelelő gép kerül beszerzésre. Ha nem a szerelő szállítja a gépet, akkor a szerelés ára jellemzően magasabb lesz valamivel. Továbbá a szerelő jellemzően a szerelés garanciáját csak a sávos jótállás szerint határozza meg, ami általában 12 hónap és nem a gép garanciájával megegyező hosszúságú extra jótállást adja. Az is valószínű, hogy meghibásodás esetén a szerelő, ha nem az ő általa végzett szerelésben van a probléma, nem vállalja a klímaberendezés garanciális ügyintézését. Ezt megteheti, hiszen a gépet nem ő vitte és a jogszabályok alapján a javítást és annak költségét annak kell vállalnia, akitől a fogyasztó a klímát vásárolta. Tehát a szerelőt a saját szerelési tevékenységének jótállásán kívül semmi sem kötelezi arra, hogy ha például a webáruház be is szerzi a hibás klímaalkatrészt, azt ő ingyenesen beszerelje. Bizony azért pénzt fog kérni, mint ahogy a hiba feltárása sem lesz ingyen. Ráadásul a tapasztalataink alapján a webshopok az alkatrész beszerzése terén nem igazán szoktak jeleskedni és főleg nem készségesek. Hacsak nem a klímatelepítő cég működteti a webáruházat is. Ezt pedig mind a vásárlónak kell leküzdenie. Vajon megéri a nehézség a pár tízezer forintos különbséget?

Ennél csak az a rosszabb, amikor előre kiépítésre kerül az összekötő csövezés és az elektromos vezetékezés valaki által, majd a telepíttető beszerzi a gépet magának és egy harmadik személlyel telepítteti a klímát. Itt gyakorlatilag szinte ellehetetlenül egy garanciális ügyintézés, vagy legalábbis nagyon megnehezül, hiszen hiba esetén mindenki egymásra fog mutogatni. Holott a jótállási igény elvileg megállna.

A harmadik lehetőség a legjobb út, amikor is a klímaigény felmérése a beszerzés a telepítés és a karbantartás egy kézben van, vagyis a telepítést végző szakember kezében összpontosul. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy hol keletkezik a hiba, a garanciális ügyintézés a telepítő vállalkozás feladata. Teljes egészében, és aki mást állít, az nem mond igazat. Tehát ha a szereléssel van probléma, akkor a szerelő javítja garanciában, ha pedig a géppel akkor ő köteles megvizsgálnia hiba okát, megigényelni az új alkatrészt, majd pedig beszerelni azt. Vagy a gép cseréjét intézni. Mindezt ingyenesen, a jótállási jogszabályok alapján. Persze itt is láttunk már olyat, hogy a telepítő vállalkozás nem akarta elvégezni ezt a feladatot viszont ezért fontos a regisztrált és referenciákkal rendelkező szerelő választása, még akkor is, ha némileg drágábban jövünk ki. De legalább nyugodtak lehetünk a jótállás felől.

Tehát ha el akarjuk kerülni a kellemetlenségeket ne vásároljunk például az eMAGtról (sok a kétes eredetű gép), vagy barkásáruházakból, közösségi oldalakról gyanúsan olcsó klímát (ahol ráadásul csak igen silány minőségű gépek vannak), akkor sem, ha ajánlanak hozzá szerelőt és akkor sem ha olcsó. Csodák nincsenek. Jótállási igénykor kellemetlen problémákkal szembesülhet, aki nem tudatosan vásárol.

Végezetül a karbantartásról, mint jótállás feltételről

Sokszor végzünk karbantartást olyan gépeken, ahol az ügyfelünk elpanaszolja, hogy a garanciális vagy nem garanciális karbantartás után a klímája koszos, büdös maradt, szétszedve nem volt, a kültéri egységre rá sem néztek az addig a munkát elvégző szakemberek.  Ellenben 10 perc alatt végeztek és bizony az ügyfél úgy érezte, hogy inkább valamiféle pénzlehúzásnak volt a részese és nem egy tisztességgel elvégzett karbantartásnak. Azt kell, hogy mondjuk, bizony jól érezték.  A karbantartást minden esetben képzett a Klímavédelmi Hatóságnál bejegyzett szakembernek kell elvégeznie és számlával kell igazolnia. Hogy mit kell elvégeznie? Alapvetően a klímagyártó által előírt karbantartási lépéseket kell végigkövetnie. Ezek némileg ugyan eltérhetnek valamelyest, de íme két különböző gyártó cég jegyzőkönyve:

A némi különbség ellenére, látható, hogy bizony a gyártók kérik a teljes körű működés ellenőrzést, amiben benne van a nyomásérték ellenőrzése, szivárgásellenőrzés, az elektromos kötések és áramfelvétel ellenőrzése, a kondenzvíz elvezetést és a szűrők, kondenzátor (kültéri egység), elpárologtató (beltéri egység) tisztítását, beszívott és kifújt levegő paramétereit és természetesen a karbantartást végző cég/szakember adatait és F-gáz azonosítóját. A tulajdonos pedig átveszi a készüléket működő képesen. Hát ez bizony nem egy 10-15 perc alatt elvégzendő munka. Elhanyagoltság és a készülékhez hozzáférés függvényében ez legalább egy órás művelet, ha nem több. Tehát legyünk tudatosak és nézzünk utána, hogy mi tartozik a karbantartás körébe, a gyártó szerint és kérjük annak elvégzését. Ezt és a jegyzőkönyvet általában a készülékhez adott garanciafüzet részeként benne, vagy külön, de meg kell kapnunk a gép telepítésekor.

Reméljük, hogy kissé hosszúra sikerült írásunk, rendet teremtett a jótállás kérdéskörében és abban, hogy ez milyen módon működik a klímaberendezések esetében.

Köszönjük, hogy végigolvasta cikkünket.

„Telepítés vagy karbantartás? A Klíma Szektor a profi megoldás!”