Fűteni klímával? De milyennel? Klíma típusok bemutatása.
2022 őszére a hétszeresére emelkedő gáz ára, miközben a villany ára „mindössze” a kétszerese lett, sokakat elgondolkodtatott. Hogyan lehetne olcsóbbá tenni a fűtést, vagy éppen kiváltani a gázfűtést? Milyen alternatívákban érdemes gondolkodni és azok milyen beruházást igényelnek? Mi lehet a megoldás arra, hogy lehetőleg élhető keretek közötti befektetéssel, viszonylag gyorsan jussunk alternatív fűtési lehetőségekhez?
Aki végiggondolta a fenti kérdéseket, előbb utóbb eljutott a modern klímaberendezésekig. Nem véletlenül. Ezek a gépek levegő-levegő elven működő hőszivattyúk, amelyek képesek a zord hidegekben is (hazánkban azért zord hidegekről nagyon ritkán beszélhetünk) is biztosítani a meleget, megbízható kiegészítő, vagy akár főfűtésként. Ráadásul nyáron is jól jönnek a tikkasztó hőségben. Kézenfekvő, más fűtési beruházásokhoz képest kedvezőbb beruházást jelenthetnek. Bár ez utóbbi esetében érdemes megjegyezni, hogy egyrészt az olcsó készülékek esetében több negatívum is előfordulhat (gyenge anyagminőség, hanyag összeszerelés minőség, megbízhatatlan működés és akadozó alkatrész ellátottság hiba esetén), másrészt a klímaberendezések alapvetően helyiség hűtésre-fűtésre vannak kitalálva, vagyis több kell belőle és ez megdrágíthatja a beruházást. Viszont nem kell feltétlenül egyszerre megvenni, hanem fokozatosan is át lehet alakítani a fűtést a segítségükkel. Például az első évben csak rásegítenek a fűtésre és csak a második vagy harmadik idénytől dolgoznak főfűtésként.
De hogyan gondolkodjon az, aki csak kiegészítésre, rásegítésre használná, és hogyan aki főfűtésként vetni ne őket? Ebben szeretnénk segítséget nyújtani írásunkban.
Először is tisztáznunk kell, hogy kivétel nélkül minden modern inverteres klímaberendezés képes fűtésre. Azonban nem mindegyik alkalmas arra, hogy nulla fok alatt gazdaságosan fűtsön, arra meg főleg nem, hogy nagyobb hidegben folyamatosan főfűtésként funkcionáljon.
Nézzük, hogyan érdemes gondolkodni a klímákban.
Fűtésre alkalmas klímák
Ezt minden modern gép tudja, viszont ezek a klímák nem alkalmasak folyamatosan fűtésre. Egyszerűen nincsenek felkészítve a nagy hidegekre. Azt mondhatjuk, hogy ezek a berendezések képesek lehetnek akár -10 Celsiusig is dolgozni, de itt már nagyon rossz SCOP hatásfokkal és bizony meg is fognak állni a gyártó által meghatározott hőmérsékleten, fagyvédelmi okok miatt. Oké, de akkor ezek a gépeket vessük is el, mint fűtési eszközt? Azért nem egészen. Átmeneti időszakban nulla, vagy gyártótól függően -5 Celsiusig lehetnek gazdaságosak és alkalmas kiegészítők a főfűtés mellé. Tehát, ha nem cél teljesen leválni a jelenlegi, pl. gáz fűtésről (és egy modern kondenzációs kazán esetén egyáltalán nem biztos, hogy a teljes leválást kellene célként kitűzni), akkor bármelyik gép segítségünkre lehet.
Például. A fő fűtés gázkazán, de van mellette klíma. Az átmeneti időszakban gazdaságos lehet a klímát használni például ősszel vagy kora tavasszal, illetve akár télen is, hiszen napközben sokszor 0 Celsius fölé emelkedik a hőmérséklet, amikor a gáz állhat a klíma meg mehet. Nagy hidegekben és éjszaka, meg áll a klíma és fűt a gázkazán. Rengeteget lehet vele spórolni és nem kell nagy beruházást végrehajtani klíma oldalon, ráadásul cserébe nyáron hűtésünk is lesz. Hogy példa klímákat is említsünk, a japán Mitsubishi robosszus és rendkívül tartós alapgépei a MSZ-HR sorozatból, a Daikin Sensira sorozatát, vagy éppen a Gree Pulse klímáit. Lényeg, hogy ezt minden alapgép tudja.
Fűtésre ajánlott klímák
Ezek a klímák akár -20 Celsius hidegben is fűtenek. Alapvetően, ha van egy jó fűtési rendszer az épületben, de jó lenne, ha egy erősebb klíma besegíteni a hidegekben is, vagy akár át is venné a főfűtés szerepét időnként, akkor ezek a klímák alkalmasak erre. Az előző kategóriától annyiban különböznek, hogy a gyártók szükség esetén ellátják őket csepptálca fűtéssel és karterfűtéssel is. Vagyis kapnak egy kis tuningot, hogy jobban bírják a hideget. A csepptálca fűtés tulajdonképpen egy fűtőszál a klíma kültéri egységében, az alsó tálcán, ami megakadályozza a kondenzvíz jegesedését, így az ki tud folyni a tálcából. A karterfűtés pedig a kompresszorolaj felfűtését hivatott szolgálni, vagyis a felmelegített olaj könnyebben képes eljutni a kenési pontokra. Ezáltal a kompresszor élettartalma jelentősen növelhető. Akárcsak egy gépkocsi motorja esetében. Ha jó a kenés, a motor tovább bírja.
Bár a főfűtésről itt sem érdemes lemondani, de mivel ezek a klímák már nagyobb hidegekkel is megbirkóznak, a fűtési idény nagy részében képesek kiváltani a meglévő főfűtést és rengeteget spórolhatnak. A hűtés természetesen nyáron nem okoz nekik gondot. Az igazság az, hogy Magyarországon az esetek döntő többségében ezek a klímaberendezések alkalmasabbak fűtésre, mint egy elavult gázkonvektoros, vagy régi gázkazános esetleg vegyes tüzelésű rendszer. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy lehet velük tehermentesíteni a meglévő főfűtést, de leválni teljesen a régiről nem érdemes. Mindig legyen egy plusz alternatíva, ha például fellép egy váratlan műszaki hiba. Ilyen gépekből is nagyon sok van a piacon. Például Daikin Comfora (-15 Celsius), Fujitsu Standard (-15 Celsius), Aux Magma (-25 Celsius) vagy a Gree Comfort X és a Polar Ultimate.
Fűtésre optimalizált klímák
Na, ők már igazi nagyágyúk. Van olyan típusuk,amely képes -35 Celsius fokon is gazdaságosan üzemelni, de általánosságban elmondható, hogy a -20,-25 Celsius nem okoz nekik problémát, még tartós üzemben sem. A gyártók alapos túlméretezéssel tervezik őket. Sokkal nagyobb külső és belső hőcserélő, ventilátor, erősebb kompresszoregység és még több extra jellemzi őket. Ezeket a gépeket nem igazán kell csepptálca és karterfűtéssel ellátni, de természetesen utólag beépíthetők.
Például a Gree gyártó Amber típusú gépe 2,7 kW teljesítménnyel 34 kg tömegű kültéri egységgel rendelkezik, miközben ugyanezen gyártó Amber Royal szintén 2,7 kW teljesítményű klímájának 44 kg tömegű a kültéri egysége. Tehát az egyébként -30 Celsiusig fűteni képes Royal 10 kilogrammal nehezebb kültéri egységgel rendelkezik.
Ezek a klímaberendezések önálló főfűtésként tervezhetőek és bizony minden gond nélkül végigdübörgik a telet. Természetesen ezt tükrözi az áruk is, hiszen akár két-háromszor is drágábbak lehetnek, mint az első kategóriába tartozó alapgépek. Cserébe stabilan fűtenek magukban is és természetesen a nyári hőség sem jelent problémát. Példaként említhetnénk a fenti Gree Amber Royalt, a Toshiba Daiseikai 9-et, a Hitachi Shirokumát de ide tartozik az olcsóbb Midea Oasis Plus/Fisher Nordic is.
Most, hogy tisztába tettük a klímák típusait fűtés szempontjából, tegyük fel azt a kérdést, hogy melyiket érdemes választani. Kell a drága fűtésre optimalizált? Vagy elég a téliesített fűtésre ajánlott esetleg az egyszerűbb fűtőklíma?
Ennek kérdésnek az eldöntésekor érdemes a józan ész talaján maradni. Biztos, hogy teljes mértékben menekülni szeretnénk az előző fűtési rendszerünkből, vagy elég lenne rásegíteni átmeneti időszakban, vagy akár keményebb hidegekben is?
Mielőtt még ezt megnéznénk, még egy fontos adalék. Magyarországon a fűtéstervezésnél a szakemberek +22 Celsius fokos belső és -15 Celsius fokos külső hőmérséklettel terveznek. Erre tervezik a fűtésrendszereket és nem véletlenül. A leghidegebb hónap a január, ahol a legkisebb átlaghőmérséklet nem éri el a -5 Celsius fokot. Természeten ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő -10 Celsius alatti hőmérséklet vagy eldugott zugokban akár -15-20 Celsius. De ezek a hazánkban ma már szélsőségesnek mondható értékek, ritkák, de főleg nem tartósak, ráadásul egy -15 Celsiusra méretezett fűtésrendszer ezt könnyedén megoldja.
Ha teljesen klímákra akarjuk alapozni a fűtést, akkor jelentős beruházási költségekkel kell számolni. Egyrészt mert a split klíma alapvetően helyiség hűtésre és fűtésre van tervezve. Tehát ha van egy két hálószobás (15-15 m2), meg nappalis+konyhás (30 nm2) házunk, ott sokkal célszerűbb a nappaliba egy 3,5 kW a hálókba pedig egy-egy 2 kW teljesítményű gépet tervezni, mint egy nagy 7 kW klímával próbálkozni. Lehet, hogy a nagy olcsóbb lesz, de ha tagolt az elrendezés, nem lesz komfortos és egyenletes hőmérséklet mindenhol, a berendezés hangos lesz, a helyiségek ajtóit nyitva kell tartani folyamatosan (magánszféra hiánya), valamint ha meghibásodás van, akkor megáll a fűtés és ugyebár a klíma a fűfűtés. Ellenben a kis gépek csendesebbek, összedolgoznak ezáltal egyenletesebb a hő eloszlás, önállóan tudnak zárt ajtónál is dolgozni és bármilyen meghibásodás van valamelyiknél, a másik kettő még dolgozik és lesz fűtés. Viszont drágább lesz a beruházás. Kérdés, hogy szükséges e?
Nem feltétlenül. Dönthetünk úgy is, hogy nem adjuk fel a mostani fűtésünket teljesen. Helyette érdemes számba venni az alábbi két lehetőséget.
Vásárolunk néhány fűtésre is alkalmas alapklímát, lehetőleg valamelyik nagy gyártó termékét és az átmeneti időszakban azokkal fűtünk, majd a mínuszokban átállunk a jól bevált fűtési rendszerünkre. Sőt még december-januári hónapokban, a nappali időszakban is képesek kiváltani a fűfűtést a klímák, hiszen nem egyszer pluszba fordul a kinti hőmérséklet. Például egy modern kondenzációs gázkazános, padlófűtéses fűtésnél, ha beleférünk a rezsicsökkentett keretbe, ez jó megoldás lehet. Nagy előnye, hogy a beruházási költsége a klímák esetében jóval kevesebb, mint ha a valóban fűtésre optimalizált drágább klímákat kell megvenni. Itt bizony gépenként több százezer forintos kiadásról beszélhetünk. Például a Gree gyártó Pulse típusú fűtésrásegítésre tervezett gépe és ugyanezen gyártó Amber Royal fűtésre optimalizált klímája között akár kétszázezer forintos különbség is lehet, gépenként. Nem elhanyagolható.
A másik lehetőség, hogy téliesített klímaberendezéseket veszünk. Ezek képesek kiváltani, helyettesíteni a főfűtést a tél nagy részében. Természetesen itt is meghagyjuk az eddigi főfűtést (pl. a gázt), de még kevesebbet támaszkodunk rá vagy alig. Egyfajta tartalékba kerül, vagy csak a legkeményebb hidegekben indítjuk (ha van ilyen egyáltalán télen), egyébként meg a téliesített, fűtésre ajánlott klímák viszik a fűtést. Ezek a gépek is olcsóbbak a fűtésre optimalizált gépeknél, hiszen maradva a Gree példánál a téliesített Amber több mint százezer forinttal olcsóbb, mint az optimalizált Amber Royal. Cserébe viszont ezek a gépek jobban teljesítenek, mint a fűtésre alkalmas alapklímák, ha jön a hideg.
Tehát a megfelelő klímaválasztáshoz és üzemeltetéshez, ha fűteni is szeretnénk velük:
- Határozzuk meg, mire szeretnénk használni (rásegítés, esetenkénti főfűtés és rásegítés, teljes főfűtés) a klímákat.
- Határozzuk meg a fűtendő ingatlan paramétereit, hőszükségletét és a hőveszteségeket (a Watt/m2 ökölszabályokat felejtsük el, mert súlyosan mellé lehet lőni velük) de pontosan.
- Az előzőek alapján határozzuk meg, mennyi és milyen teljesítményű klímákat válasszunk (fűtésre alkalmas, ajánlott és optimalizált) és mely pontokon legyen az optimális elhelyezésük.
- Határozzuk meg mely gyártók gépeit helyezzük előtérbe (mi a nagy japán és kínai esetleg koreai márkákat ajánljuk a teljesítmény, megbízhatóság és szervizháttér alapján).
- Válasszunk profi telepítő vállalkozást, aki a gyártói utasításoknak és szabványoknak megfelelően telepíti meg a klímaberendezést.
- Kérjünk tanácsot az optimális működtetéshez és olvassuk el a kezelési útmutatót, hogy kitapasztaljuk a működését.
- Végeztessük el a szezonális karbantartásokat, egy megbízható céggel, rendszeres jelleggel a hosszú távú működés megtartásához.
Mindezekben a Klíma Szektor professzionális segítséget tud nyújtani az első lépéstől az utolsóig. Vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken.
Köszönjük, hogy végigolvasta cikkünket.
„Telepítés vagy karbantartás? A Klíma Szektor a profi megoldás!”
minden jog fenntartva © 2021. klíma szektor